|  | | » | | | |
.: ^ fel :. .: Elérhetőség :.
| | Lovasterápia történelem... |
A mai nemzedéknek (mondhatjuk,) fogalma sincs arról, mit jelentett a ló, apáink, nagyapáink életében, vagy, hogy a mai modern korban mire használhatók fel a lovak. A gyermekek egyre kevesebbet találkoznak a lóval és a ló használatával.
A ló és az ember sok ezer éves kapcsolatával úgyszólván az élet minden megnyilvánulásában találkozunk: sport, harc, politika, társadalom, munka, mulatság, szerelem, család... E kapcsolatok története: kultúrtörténet.
Korszakalkotó pillanata volt a történelemnek, amikor az ember lóraszállt. Megváltozott a világ képe, felgyorsult az élet, a történelem üteme. A röghöztapadó ember vánszorgását felváltotta a lórapattant ember száguldása.
A hátasló és a kocsit húzó ló megjelenésével lehetővé vált a távolság meghódítása, népek és kultúrák addig nem ismert gyors vándorlása. A lovak négyezer éven át az ember legfőbb segítőtársai voltak háborúban és békében egyaránt.
A lovagló ember legkorábbi ábrázolását barlangrajzokon láthatjuk. A ló és lovas motívuma később megjelenik a festett edényeken, agyagtáblákon és szobrokon is.
A lovak hosszú időn keresztül fontos szerepet töltöttek be elődeink mindennapi életében, nélkülözhetetlenek voltak a mezőgazdasági munkában, a közlekedésben, a szállításban és a hadviselésben is. Nem csodálkozhatunk hát azon, hogy a ló megjelent a különböző népek képzelet- és hitvilágában is.
A terápiás célú lovaglást századunkban fedezték fel újra, de tudnunk kell, hogy ennek gyökerei jóval korábbi időkre nyúlnak vissza. Hippokratész gimnasztikát is alkalmazott a gyógykezelésre, amin gyaloglást, futást és lovaglást értett.
Fidrich Hoffmann, a hallei egyetem egyik tanszékének vezetője így vélekedett egyik művében (1719):
"Az igazat szólva a lovaglás lépésben mégis a legegészségesebb, mert a testet egyenletes mozgásban tartja. Az erőket nem csökkenti, nem okoz nagy fáradságot, és az egész testre kiterjedő enyhe és egyenletes izzadást idéz elő. A lovaglás után nemcsak az arc látszik frissebbnek és elevennek, hanem a hangulat és az étvágy is javul..."
1750-ben Mária Terézia orvosa a laza, petyhüdt izomzat javítására ajánlja, valamint érzelmi zavarok esetében is hasznosnak tartja a lovaglást.
Goethe, aki maga is aktív lovas volt, azt vallotta, hogy napi 1 órás lovaglás rendkívül jól hat az emésztőrendszerre.
A lovaglást, mint az egyik eredményes terápiás lehetőséget Agnes Hunt-nak köszönhetően ismerték el a századfordulón. Ő volt az első ortopéd kórház alapítója.
Dr. N. Reichenbach az 1950-es években kezdte el alkalmazni a lovasterápiát, magánklinikáján neurológiai és belgyógyászati betegségekben szenvedő páciensek gyógyítására.
1971-ben megalakult Németországban a Lovasterápia Szövetség.
1997-ben alakult meg hazánkban a Magyar Lovasterápia Szövetség, mely célja a lovasterápia-val foglalkozó intézmények és személyek országos szintű összefogása, érdekeik védelme, szakemberek képzése, továbbképzése, oktató és bemutató központok létrehozása, illetve támogatása.
Amint láthatjuk a lovasterápia új, "gyermekcipőben" járó terápia. |
|
.: ^ fel :. .: Elérhetőség :.
| | Mi a lovasterápia? |
Lovasterápia:
Annyiban különbözik az általánosan emlegetett lovaglástól, hogy olyan speciális, lovastorna jellegű gyakorlatrendszerből áll, amit a ló sajátos mozgásának, tulajdonságainak és a beteg állapotának figyelembevételével szakemberek építenek fel. Cél: a károsodás, sérülés, fogyatékosság ismeretében a ló és a lovaglás hatásainak felhasználása, a minél gyorsabb, eredményesebb gyógyulás, képességfejlődés és rehabilitáció érdekében.
Intézményhez kötött, orvosi javaslat alapján, terápiás céllal alkalmazott, kezelés jellegű foglalkozás.
A lovasterápia során fontos a lóval való kapcsolat, testének melege, puhasága, járásának ringása, melyek segítenek kikapcsolni a káros külső és belső ingereket.
A lovaglás a mozgás élményét nyújtja, s közben persze valóságos haladás is történik.
A lovasterápia indikációs területe nagyon széles. Lehetőségét, szükségességét egyénileg kell elbírálnunk a terápiát indikáló szakember (orvos, pedagógus) és a lovas terapeuta segítségével. A lovasterápia eredményességét többek között motiváló ereje adja, valamint az, hogy azon ritka terápiák egyike, amely szabad levegőn zajlik, természetes környezetben, és a fejlesztő, gyógyító hatása úgy érvényesül, hogy a páciens szórakozik, örömmel végzi a feladatokat.
A lovasterápia olyan speciális komplex fejlesztési módszer, amely értékes eszköz mind a gyógyításban, mind a megelőzésben, rehabilitációban és fejlesztésben. |
|
.: ^ fel :. .: Elérhetőség :.
| |
.: ^ fel :. .: Elérhetőség :.
| | A Lovasterápia hatásai... |
Fizikai hatás
Pszichológiai hatás
Szociális hatás
Nevelési, oktatási hatás
Megemlítendő, hogy ezek a hatások nem csak a lovasterápia során, hanem a gyermekek lovagoltatásánál is, komplexen, egymással szorosan összekapcsolódva jelentkezhetnek.
A terápia során törekedni kell arra, hogy a gyermek, és a ló között egy meghitt, bensőséges és bizalommal teli kapcsolat alakuljon ki. A lovagoltatás előtt a szülővel, vagy a pedagógussal történő személyes találkozás alkalmával tájékozódni kell a gyermek egészségügyi állapotáról, a lovagláshoz való hozzáállásáról.
Összegezvén a lovasterápia hatásait mondhatjuk:
KINCSET ÉRŐ MÓDSZER!!! |
|
.: ^ fel :. .: Elérhetőség :.
| | |
|  |
|
